ARCHÍV OLDAL — Ez a helyi másolat 2026. augusztus 15-i állapotot tükrözi. Az űrlapok itt nem működnek; kitöltésükhöz az éles tehetseg.hu oldalon kell kitölteni őket.
Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Amit érdemes megjegyezni

2014. február 19.

Memóriatesztek iskolásoknak.

Az emlékezeti működés szerepét az oktatás során felesleges részletezni, azt azonban nem árt megismételni – különösen, ha gyermekünknek memória-teszteket kell kitöltenie –, hogy az észlelt dolgokról, ingerekről képezett emléknyomok hogyan tárolódnak és melyek az előhívás, a felidézés feltételei.

Amikor például egy verset, tananyagot kell memorizálnunk, ugyanúgy a kódolás és bevésés az első lépés, mint ahogy minden más beérkező inger feldolgozása esetében. Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a jeleket az agyunk úgy alakítja át, hogy azokat a memóriánk elfogadhassa. A kódolás történhet kép, hang vagy jelentés, értelem alapján. A bevésést alapvetően az ismétlések száma befolyásolja – innen a mondás, hogy ismétlés a tudás anyja –, illetve függ a szervezetünk állapotától (pl. fáradtságunktól), személyes sajátosságainktól (pl. hangulatunktól), az együttes érzékszervi hatásoktól (pl. kép és hang egyben), valamint előzetes ismereteinktől.

Az emlékezeti működés következő lépcsője a bevésett információk tárolása, ez határozza meg, hogyan tudjuk később előhívni az információkat. Az előhívás kétféleképpen működhet: felismeréssel, illetve felidézéssel. Előbbi azt jelenti, hogy több inger közül kell kiválasztanunk azt, amit már tároltunk a memóriákban – így ismerünk fel könnyen egy sokat látott arcot. A felidézés során pedig a bevésett és megőrzött emlékképeinket elevenítjük fel, ez történik a bemagolt vers elszavalásakor.

Nem árt tudni, hogy az életkorral jelentősen változik a feldolgozói kapacitásunk, így az emlékezetünk is, a 9-10 évesek például átlagosan 6, egymással semmilyen logikai kapcsolatban nem álló számjegyet tudnak megjegyezni, 11 éves korig nagyon gyorsan fejlődik a memóriánk, utána megtorpan, majd 13-14 évesen ismét fellendül, majd újra visszaesik, de összességében 18 éves korig javul. A szóemlékezet a lányoknál gyorsabb, de ingadozóbb, a fiúknál egyenletesebb.

Érdekesség, hogy az iskolákban még a legtehetségesebb és értelmesebb gyerekek közül is azok teljesítenek legjobban, akik nemcsak a legtöbb ismerettel rendelkeznek, de hosszú számsorokat képesek elismételni.

A memóriánk fejleszthető, éppen ezért van jelentőségük az emlékezőképességünk feltérképezését szolgáló vizsgálatoknak. Az emlékezetünk nem egységes rendszer – gondoljunk a rövid és hosszú távú memóriánk közötti különbségekre, vagy a képzettársítási képességeinkre. Ezért számos olyan tesztet ismerünk, amik külön egy-egy képességünkre, vagy ezek összefüggéseire koncentrálnak. Az emlékezet-vizsgálatok sorában megkülönböztetjük a vizuális teszteket (tulajdonképpen a közismert memória-játék is ide sorolható) és a szóbeli feladatokat. Utóbbiak számos változatban ismertek, a feladatok többségében bizonyos számokat, szavakat, illetve mondatokat, vagy komplett történeteket kell megjegyezni és felidézni meghatározott idő alatt.

A memória-tesztek többsége az úgynevezett asszociációs párok módszerén alapul, amikor két elem közötti kapcsolatot kell megjegyezni, legyenek azok ábrák – ahogy a memória-játékban -, számok, vagy szavak. Bizonyos tesztekben logikai kapcsolatban álló elemeket kell memorizálni, más feladatokban egy értelmes szót egy értelmetlen hangsorral kell társítani, attól függően, hogy az emlékezés folyamatának melyik aspektusát szeretnénk vizsgálni. A rövid- és a hosszú távú memóriánk, ezek kapcsolata is könnyen tesztelhető, hiszen például könnyebben tudunk megjegyezni egy számot, ha az egyezik egy a hosszú távú memóriánkban tárolt számmal – például a születési évünkkel. Más vizsgálatok arra összpontosítanak, hogy mennyire vagyunk képesek hang, vagy kép alapján memorizálni – az emberi agy ugyanis hajlamosabb a hanghatások megjegyzésére, ezért könnyebben tudunk megjegyezni például egy telefonszámot, ha azt hallottuk, mintha olvastuk volna, de ebben jelentős eltérések lehetnek, egyeseknek a vizuális memóriájuk erősebb.

Az egyik legelterjedtebb, egyben legegyszerűbb teszt a Ranschburg-féle szópár-próba, amivel a logikus fogalomkapcsoláson alapuló ismétlő szóemlékezetet mérik. Itt tehát a lényeg az, hogy logikai kapcsolat van a megjegyzendő szavak között. A teszt általában 16 szavas – de lehet akár 24 szavas is –, főként általános iskolások körében használják. A teszt során a tanár szópárokat mond (kék-piros, kár-haszon, kéz-gyűrű stb.), melyek egy-egy tagja (esetünkben tehát a kék, a kár és a kéz szavak) a kiosztott tesztlapon van felsorolva. A szópárokat meg kell jegyezni, majd  - miután a tanár az összeset felsorolta - emlékezetből a lapra írni a pár második tagját. Az értékelés során minden jó megoldás 1 pontot ér, a maximális pontszám tehát 16. Az értékelésnél öt kategóriába osztják az eredményeket, ahol az első kategóriába 0-6 ponttal, az ötödikbe 16 ponttal lehet bekerülni.